Sigrid ja Stállu
Oktii leai nieida. Su nama lea Sigrid. Son orru Vuolle Sohpparis.
Son lávii leahkit su áhkku ja áddjá luohte. Okta iđđesárrat su telefon ringe: "Ring ring!"
Dat lea su olbmái Biret. Son dajai áhte son gálga sin stugai. Sigrid dajai:
"Jaha, mon soaitá gálggan áhkku lusa."
Eadni bođii Sigrids latŋa sissa.
"Dal don gálgga áhkku ja áddjá lusa", dajai Eadni.
Sigrid dajai, "Ja!"
Okta diimmu maŋŋel …
Dal Sigrid lea áhkku luhtte.
"Hej Sigrid!" daddja áhkku.
"Hej", daja Sigrid. Dále don oččo bohccobiergu.
"Giitu! Dat leai njálgga biebmu. Mon manan olggos!"
Ja Sigrid manat meahččai. Eambbu ja eambbu sissa meaččai.
Ja dal son ii oaidná viessuža. Son bálai.
"Mon háliiđan ruoktut", Sigrid čierrut. Son veallahaj jiekálii alde. De bođii okta boares áddja.
Son daja, "Buores, Gii don lea?"
"Mon lean Sigrid."
"Nugo", dajai dá áddjá. "Čuovvun mu. Mon čajeha dutnje luodda."
Sigrid muittá go áhkku lávii daddjat ahte dat gávdnui okta boares áddjá meahččis. Su namma lea Stálu. Ja áhkku vuosehii govva stálu.
Ja dál Sigrid muittá. De lea stálu. Ja de Sigrid daddja, "Don lea stálu!"
